A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park észak-nyugati csücskében, a Hornád folyó völgyében fekszik a jellegzetes község Hranovnica, azaz Szépesvéghely. A Szlovák Köztársaság keretén belül irányításilag a poprádi járásba tartozik, amely az eperjesi önirányítási kerület alá esik. A községet alkotja Szépesvéghely, Szépesvéghelyi Tengerszem és a Dubina. A községnek 2018 december 31-én 3145 lakosa volt.
A község az elnevezését valószínűleg a fekvése után kapta, ami jelenthet határvonalat Gömör és Szépes megye között. A történelemből megmaradtak a községnek a következő elnevezései: Granich (1294 – 1320), Greniz, Grenic (1321 – 1328), Grenicz (1423), Hranowycza (1598), Hranowcze (1773) és 1786 – tól a jelenlegi elnevezése Hranownicza. Latinul úgy hívták hogy villa Granich, németül mint Grencz, magyarul pedig Grénic vagy Véghely, azaz Szépesvéghely.
A község jelenlegi cimerének az alapját az 1502 évből származó rajz képezi. Vörös csúcs alapban van ezüstbe öltöztetett, aranyhajú és arany palásttal befedett szent Barbara alakja, a kinyújtott jobbjában ezüst három ablakú toronnyal, a baljában arany könyvvel, mellette pedig nagy arany csillagokkal.
Az első írásbeli emlék a faluról az 1294-es évből származik, de előfordulhat, hogy már létezett hamarabb is. A középkorban Hranovnica bányász város volt, volt sörgyára, fűrésztelepe és malma is. A bányászat iránti érdeklődés emelkedett a 16. szászadban a Thurzó család ösztönzésére, akiknek köszönhető a rézzel való kereskedés is. Ebben az időben a környékbeli faluk közül gazdaságilag Hranovnica volt a legjelentősebb.Található volt itt réztelep – az úgynevezett Kupferhaus különleges kedvezményekkel rendelkezett. Az itteni lakosság leggyakoribb foglalkozása volt a mezőgazdaság, együtt a méhészettel és a halászattal. 1824 évében a faluban megalapították a híres kékfestő műhelyt. A kékfestő műhely a faluban működött egészen 1975 –ig. Ebben az épületben a község jelenleg
helyi múzeumot akr alapítani, amely összefügg a kékfestő vászon gyártásával.1858-as évben a Hámor részben fűrésztelep volt alapítva, amely 1875-ben át lett helyezve a Dubina alá. A 2. világháború alatt meg lett rombolva és a működése már soha nem lett felújítva.
A község jelenlegi lakossága többnyire római katólikus vallású. Az eredeti késői román stílusú templom a 14. században át lett alakítva gótikus stílusba a 17.- től a 19. századig pedig barok és klaszicista stílusba. Kissebbségben van a faluban az evengélikus egyház, amelynek a temploma az 1837- es évből származik. A templom belsejét késő barok időből származó oltár díszíti.
A községben aktívan működik több szervezet és társulat mint az Önkéntes Tűzoltó Szervezet, Szlovák Kisállattenyésztő Szervezet, Vöröskereszt, a Fasiszták Elleni Szervezet, Egyházi Énekkar, Népművészeti Csoport Lúčka néven és sok további. A sportok közül legnagyobb érdeklődés van a futball (FK Hranovnica) és a sakk iránt. A község a turisták számára nagyon érdekes főleg a fekvése miatt, ugyanis közel van a Magas Tátrához és a Szlovák Paradicsomhoz is.
